Barack Obama írországi látogatása kellemetlen malőrrel járt… az amerikai nagykövetségről távozóban fennakadt a rámpán. Már a felvezető BMW is odaverte magát, de a hossza még éppen átengedte, nem úgy a nagy bálnát, Obama limóját.

Hiába a sok lové, az atomtámadást is kibíró páncélzat, a hipertitkos technológia, egy sima rámpa mozgásképtelenné teszi az elnököt. A “szíkret szörviszben” szét fogják rugdalni a seggét. Obama amúgy az állandóan jelenlévő pótlimóban folytatta az útját, az átszállást nem mutatja a videó, az a busz mögött történt. Ez volt Obama első külföldi útja Osama megölése óta… érthető a nagy biztonság.

Obama Limójáról érdemes tudni, hogy:

“A GM mérnökei a Cadillac DTS limuzin-karosszériát egy terepjáró alvázára építették. V8-as motorjának több, mint 500 lóerőnyi teljesítménye állitólag veszélyhelyzetben akár ezer lóerőre növelhető, igaz, ilyenkor a szokásosnál is gyorsabban ürül ki az egyébként is iszákos autó tankja. Átlagos üzemmódban 25 litert fogyaszt, 5 literrel többet, mint a terepjáró donor motorja.

Az Obamobile, ahogy a brit Times szellemesen elnevezte, nemcsak nem takarékos, de nem is gyors. A hatalmas súly miatt ugyanis nem növelhették meg minden alkatrészét korlátlanul, például hiába hatalmasak defekttűrő gumiabroncsai, még a 19,5 collos kerekek is határt szabnak a kerámia féktárcsák méretének. Amíg a száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó felvezető autó negyven méteren belül képes megállni, addig az elnöki gépnek ehhez legalább másfélszer-kétszer akkora távolság kell.

A titkosszolgálat három Obamobile-t rendelt, a páncélozott limuzinok Detroitban, a General Motors különleges autókat gyártó üzemében készültek. A GM-nek a tízmillió dolláros megrendelés inkább csak jó reklám, mint jó üzlet. A páncélos a vészhelyzetbe kerülő elnököt megmentheti, de válságban lévő autógyártót annál kevésbé: az autókat évi egy dollárért bérli a Fehér Ház.” (via: 4×4) (Photos via: www.dailymail.co.uk)

Régen ajánlottunk  már filmet a Stipistopon, legutóbb talán Szomjas Györgytől a Falfúrót. Most megint akad egy film, amit megosztunk veletek: Borús vasárnapi lazításként nézzük meg  Ridley Scott első filmjét, A fiú és a kerékpárt.

Boy & Bicycle

Scott a ’70-es ’80-as évek fordulóján robbant be a köztudatba A nyolcadik utas: a halál és a Szárnyas fejvadász című filmekkel. A közelmúltban készült sikeresebb filmjei a  G.I. Jane, a Hannibal,  a Gladiátor, és a Robin Hood.

Pris a Szárnyas fejvadászból:

Nézzünk egy kicsit bele a munkáiba:

Fotósnak tanult a Royal College of Art-on 1962-ben, amikor az öccsével leutaztak a tengerhez egy 16mm-es kamerával és 65 fonttal. Tony, az öcsi felült a biciklire, Ridley pedig filmezni kezdett.  Nem kapkodta el az utómunkálatokat, a mű három évvel később készült el. Került hozzá egy hangulatos zene, és felvették a narrációt is. Az eredmény egy 25 perces, eső áztatta rövidfilm lett, biciklizésről, szabadságról, egy tizenéves srác gondolatvilágáról.

Jó szórakozást!

A második rész:

Münchenben – ahol már hosszabb ideje tilos a szórakozóhelyeken, éttermekben, kávézókban dohányozni – van dohányzó taxi. Ez valószínűleg sok dohányos számára örömteli felfedezés… egészen a taxi megérkeztéig. :)

(via: paper-plane.fr)

Az elmúlt három esztendőben nem volt olyan nap a Stipistop életében, amikor ne lett volna legalább 5 polaroid bejegyzés. Ez a nap ma más. Ma egyetlen bejegyzés születik csak. Ezzel a szimbolikus aktussal kívánom aláhúzni háromszorosan is az Ausztrál Állam “Lassítás” melletti kiállásának kampányfilmjét.

Az ilyen filmek százból kilencvenkilencszer valami ellen, tiltó hangnemben lépnek fel, és próbálnak minél elrettentőbbek lenni. Gondoljatok a cigis dobozok figyelmeztetőszövegére, vagy  az utóbbi egy év látványos crash-filmjeire, amik az érzelmekre vérrel és katasztrófával hatva próbálták lassításra bírni a sofőröket.

Az ausztrálok egészen más utat választottak. Meggyőzött annyira, hogy ma melléjük álljunk ezzel a különleges “egy polaroidos” nappal. Nagy levegő be… nagy levegő ki… és jöjjön a kisfilm: