Körülbelül egy hónapja volt, hogy Heloimi barátom telefonon felhívott: -“…azonnal rohanjatok a Dunához, mert egy sárga busz úszik benne, és nyomozzátok le, mert most rohanok valahova, és már alig látom amúgy is, de ez szerintem Stipistophoz illő feladat helo.”

Teltek a napok és a hetek, de többé senkitől nem hallottunk a sárga buszról, látni pedig végképp nem láttunk hasonlót, így kezdett érlelődni bennem a gyanú, hogy Heloimi esetleg valami pszichedellikus szer hatása alatt telefonált, ami egyébként nem lenne jellemző rá, de hát ezekben a nehéz időkben már semmin nem lepődne meg az ember.

Jött a vasárnapi Renault4-es találkozó, és ahogy a rakparton fotózgatjuk a gépeket, egyszer csak feltűnik az említett sárga busz… a víz kellős közepén.

Azonnal leesett a tantusz: ez a RiverDuck modern megfelelője, és valami leleményes vállalkozó valószínűleg most kezdi el csinálni a bizniszt Budapesten. De mi is az a RiverDuck?

A River Duck egy kacsacsőrű kétéltű… egy marha helyes jármű, ami ha nem csal az emlékezetem, az amerikai hadsereg számára épült, de sosem lett nagy sztár.(SamJoe olvasónk korrigált: nagy sztár lett. Info itt.) NERD kollégám Londonban le is fotózta az egyik ominózus darabot.

A hadseregből megmaradt darabokra rátette a kezét a turizmusm, hiszen a “városnéző túra aszfalton és vizen” olyan koncepció, ami amellett, hogy roppant szórakoztató a turista számára, nagyon kevés vállalkozónak megengedhető szolgáltatás, egyszerűen mert nagyon kevés mindennapi használatra alkalmas “vizibusz” létezik a világon.

Na de visszatérve a budapesti, úgynevezett RiverRide buszra, általa kell megtudnunk, hogy egy máltai cég éppen ilyen buszok gyártásába kezdett, csak ahogy a példa is mutatja, teljesen új és modern köntösbe bújtatták mindazt, amit a RiverDuck olyan bájosan megalapozott.

A busz hátulján feszítő piros-fehér lobogót könnyen összetéveszthetné az ember Monaco zászlajával, de nem… ez máltai zászló, hiszen a gyártó cége, és a hajó is máltai bejegyzésű. A képen látható lépcsőt egyébként a sofőr gombnyomással tudja fel és lenyitni.

A vizet is megvilágítja a merülési szint alatt lévő lámpáival… este baromi jól nézhet ki a vízben. Még jobb lenne, ha az oldalát is végig tették volna lámpákkal, ahogy a nagy luxus jachtoknak is szokták.

A RiverDuck-al ellentétben ezt nem propeller, hanem jet-hajtás viszi előre a vizen… amennyire mi a partról meg tudtuk ítélni, keservesen lassan. De persze a turista nem siet sehová, úgyhogy ezen kár is lenne  fennakadni.

Belső képet nem csináltunk… igaz, nem is nagyon lett volna mit fotózni, mert a busz még nem kapta meg az üléseket és a belső kialakítást. A napokban ez is elkészül, mert úgy tudjuk, hogy 9-én tartja a cég a sajtótájékoztatóját, és addigra mindennek fittnek és fertignek kell lennie. Meg legalább így hagyunk mit fotózni a kollégáinknak is.

Ami még érdekes egy ilyen behemótnál – és ami talán téged is a legjobban izgat – az az, hogy miként kerül a Dunába. Nos… az üzemeltető saját lejárót építtetett  a pesti alsórakpart hólerakója mögé. Az  elzárt lejárót csak sorompón át lehet megközelíteni. A frissen betonozott lehajtó közepét napelemes, éjjel világító prizmák díszítik, amik nagyon szépek. Nem is láttunk még ilyeneket, de úgy fest, hogy nem is nagyon fogunk, mert a “parasztja” már felfeszített néhány darabot… és ismerve “szeretemmagyarországomat” ez a trend folytatódni fog addig, amig nem marad egyetlen helyes napelemes éjjel világító prizma sem. Hajrá magyarok, hajrá Magyarország.

A gyártó honlapjáról azt is megtudtuk, hogy hamarosan lesz nyitott verzió is, ami hasznos lenne, mert megmondom őszintén, a RiverDuck sokkal szimpatikusabb. Zárt, légkondis busszal a vízbe placcsanni azért nem olyan izgalmas, mint egy ősrégi aluminium kacsával. Meg valahogy karakteresebbnek is tartom is a RiverDuck-ot.

Így fest majd a Máltai cég kábrióléja? Ennél valami profibb rajz is lehetne róla… mi csak ilyet találtunk.

A gyári fotók közt egy érdekes tesztútra is leltünk… ezen nagyon jól látszik az önmagában úszó hajótest. Vicces egy látvány.

Amit még észrevettünk a magyar buszon, hogy járt ugyan a motor, de fel sem tűnt. A zárt hajótest valószínűleg nem vezeti a hangot, szimpatikus volt, hogy ilyen halk tud lenni egy busz. A jet-hajtás tök jó, sekély vízben is kiválóan működik, viszont mint tudjuk, igen rossz hatásfokkal, aminek az egyik eredménye a lassúság (ezt mi sis láthattuk), a másik pedig a fogyasztás. Na arra kíváncsiak lennénk.

Kíváncsian várjuk, hogy sikerül-e okosan bevezetni ezt az újdonságot a hazai piacra… hogy harapnak-e rá majd a turisták, és persze a hazai rendezvényszervezők, és utasok. A magunk részéről sok sikert kívánunk a bizniszhez.

Itt van még néhány videó is.

RIVER DUCK LONDONBÓL:

A BUDAPESTEN IS MŰKÖDŐ AMPHICOACH BUSZA:

Szereted a kétéltű járműveket? A Stipistop polaroidjai közt van egy rakás… nézd meg azokat is.